Tuesday 27 September 2011

Kirandulasok II - Eszak India (Himalaya)

5. nap - Srinagar
Ott hagytam abba az egeszi utazasrol szolo beszamolot, hogy megerkeztunk Srinagarba, ami India legeszakabbi, Jammu es Kashmir allamanak fovarosa. Egy fensikon terul el, kb. 2000 meter magasan, igy kicsit megszabadulhattunk India forrosagatol. A varos nagyon szep, tele parkokkal es aranylag tiszta es rendezett utcakkal. Egyaltalan nem hasonlit Indiara, megsem mondhato turistaparadicsomnak, ugyanis Pakisztan es India kozti harcok miatt korabban veszelye helynek szamitott. Rengeteg katona van meg most is, tulajdonkepp a varos fele egy bazis, de ezt az utcakon nem lehetett eszrevenni.

Miutan kertunk egy szobat, megkajaltunk a szalloda ettermben. Eleg erdekes volt a kiszolgalas. Rendeltunk kb. 6-7 fele dolgot, a pincernel viszont se toll, se papir, csak bologatott. Itt mar tul sok mindenre nem szamitottunk, de "jolvan nembaj", majd hoz valami kajat, gondoltuk. Nagyjabol stimmelt azert a dolog, 1-2 leves lemaradt, illetve chicken noodle (csirkes teszta) helyett chicken rice (csirkes rizst) kaptunk :) Aztan kertunk szalvetat. 2 pincer gozerovel kezdett szalveta utan kutatni, mire kozoltek, hogy sajnos nekik ilen nincs. Aztan par perc mulva megiscsak talaltak kb. 3 db gyurott es koszos szalvetat, amit kepesek voltak odahozni :) Es akkor jott a szamla, ami kb, 30%-kal kevesebb volt, mint amennyit tenylegesen fizetni kellett volna, igy vegsosoron jol jartunk.

A kaja utan elemntunk kicsit setalni, illetve elkezdtuk tervezni a kovetkezo nehany napot. A terv ugyanis az volt, hogy elmegyunk valahova a hegyekbe. Nehany ora utan sikerult vegelgesiteni, hogy Aru-ba megyunk. Kozben csonakaztunk egyet a tavon, kaveztunk egyet, el is ment a nap viszonylag hamar. Ehsannal gondoltuk, hogy ideje lenne valami kis alkoholt fogyasztani, megiscsak mar 5 napja uton voltunk :) Na de Srinagar is egy muszlim varos, es mivel augusztus van, az emberek 90%/a nem eszik, nem iszik napkeltetol napnyugtaig... Ehelyett telizabaljak magukat este es felkelnek hajnalban enni, utana meg alszanak tovabb. Ok tudjak :) A lenyeg, hogy alkohol sem volt sehol. SEHOL! De baromi nagy szerencsenk volt, mert a hotelben pont meghallotta az egyik alkalmazott, hogy mire van szuksegunk es mondta, hogy tud egy helyet, ahol feketen tudunk venni. Igaza volt, 10 perc seta utan egy kis eldugott helyen megszereztuk, amire vagytunk :) Masnap reggel nem volt egyszeru... :)

6.-9. nap - Aru
Marcsak azert sem, mert a jeep, amivel mentunk Aruba kb. 1 oraval kesobb jott. De vegul megjott es kb. 3 ora utan mar ott is voltunk kb. 3000 meter magasan Aruban. Ez tenyleg egy nagyon kicsi falu, talan 200 ember elhet itt es tulajdonkepp egesz eletuket a hegyekben toltik es turistaknak segitenek turazni. Eleg borus volt az ido, kisse hideg is, de mar vagytam erre. Kezdetben egy szobat vettunk ki, de aztan megegyet, mert az agy tul kicsi volt harmunknak. A vendeghazat egy-az-egyben egy csalad vezette. Mivel sok mindent nem lehetett vasarolni a faluban, ok foztek mindent. Szoval mindenunk megvolt, nagyon hangulatas is hely. Este jatszottunk backgammon, vegre megtanultam a szabalyat, illetve egy indiai jatekot is, amit egyszer talan lattam a TV-ben, de fogalmam sincs mi a neve. Rajtunk kivul meg volt kb. 5-6 izraeli srac/csaj.Masnap Ehsannal (irani srac), 2 helyivel es 5 loval elindultunk a hegyekbe 3 napra. Taisa, a brazil lany nem akart jonni, mert felt, hogy nem birja majd fizikailag. A 2 helyi vezette a lovakat. 4 lo ugymond szallitotta a cuccokat, 1 pedig Ehsant es engem felvaltva. Sose gondoltam volna, hogy a lovak ennyit finganak meg szarnak :) Nagyon vicces volt, ahogy a helyiek terelgettek oket. A mi lovunk Sheera volt, ami oroszlant jelent :) Kb. 3 ora turazas utan megerkeztunk a "taborba", ahol fel lettek allitva a satrak. Volt egy nagy, ami a konyha volt, illetve volt egy kulon nekunk is. Kicsit setaltunk a kornyeken meg, de az igazi tura masnap jott. Kb. 8 orat setaltunk, abbol 4 fel es 4 le. Eleg nehez volt a terep, tele kovekkel, meg eleg meredek is volt, ugyhogy elfaradtunk rendesen. De ott volt nekunk Sheera, akin mindig tudtunk pihenni kicsit. Bar neha o is faradt lehetett, mert volt, hogy egyszeruen megallt es nem volt hajlando tovabbmenni :) Az uticel egyebkent egy to volt, ami kb. 4ooo meter magasan lehetett. Itt mar erezni lehetett, hogy fogytan az oxigen, ezert is volt gondolom eleg faraszto a dolog. Mikor visszaertunk a taborba, mar ott voltak az elozo napon megismert izralei emberkek, akikkel este csinaltunk tabortuzet, soroztunk, beszelgettunk nameg egy kis vodka is maradt meg keddrol, bar ok inkabb a hasis mellett dontottek :) Szerencsere ejjel nagyon tiszta volt az eg, igy rengeteg csillagat lehetett latni.
A helyiek nagyon kedvesek voltak, kaptunk reggelit, vacsorat, edesseget, mindent ami kell. Ok tulajdonkeppen egesz eletukben ezt csinaljak es szeretik is. Az egyik srac azt mondta, hogy itt szuletett es itt is szeretne meghalni, nincs szuksege arra, hogy mashova menjen.
Az alvas nem volt annyira egyszeru a satorban. A kenyelemmel nem volt gond, mert kaptunk matracot meg halozsakot is, viszont az allatokkal mar annal inkabb. Hol a lovak kezdtek el nyeriteni, hol a tehenek bogni, neha egy-egy kutya is elszaladt a satrak kozt, az egyik bele is botlott a satrunkba :) Felalomban eleg ijeszto volt neha. Reggel meg a varjak kezdtek veszett mod orditani, szoval kb. 6 utan lehetetlen volt aludni. Tiszta allatkert.
Harmadnap aztan megregelliztunk es visszaindultunk a faluba, ahol persze nem volt meleg viz, így a furdes meg varatott magara kicsit 3 nap turazas utan is :) A jeep mar ott volt, ugyhogy indulhattunk vissza Srinagarba. A fizetesnel volt egy kis para, mert azt mondtak nekunk, hogy 1000 rupia a tura fejenkent es 500 a lo. Tehat 2500-zal szamoltunk. Erre azt mondja 7500, ami ugy jon ki, hogy a fenti arak nem az egesz turara, csak 1 napra ertendok. Ha akartuk sem tudtuk volna kifezetni, mivel nem volt nalunk annyi keszpenz, meg ha tudjuk, akkor nem is megyunk. Mondtam nekik, hogy fizetunk 5000-et, az pont a ketto kozt van es akkor ez fair igy. Erre kiakadt a srac, es mondta, hogy ha nem fizetjuk ki az egeszet, akkor neki nem kell semennyi penz se. Mondom, ha ezt akarod, akkor legyen, az en buszkesegem ettol nem lesz kevesebb :) Aztan a higgadtabb testvere vegul elfogadta az 5000 rupiat es elindulhattunk vissza.

Srinagarban megneztunk egy houseboat-ot is, ami tulajdonkepp egy csonakszallas, de mivel eleg draga volt, inkabb visszamentunk a hotelbe, ahol nehany nappal ezelott is megszalltunk. Meglepetesre az etterem tele volt szines szalvetaval :) A kiszolgalas viszont ugyanolyan pocsek volt.
Megneztunk nehany kertet, ami itteni viszonyokhoz kepest szepnek mondhato, az europai kertekhez viszonyitva unalmasnak. Ez az ejjel volt az utolso szombat a Ramadannak, ami azt jelenti, hogy a muszlimok egesz ejjel imadkoznak es olvassak a Korant. Kurva idegesito volt! Egyszerre kb. 10 helyrol lehetett hallani, mert hangositokon keresztul olvassak, es mindezt este 8-tol hajnali 4-ig. Nem sokat aludtunk... Miert nem lehet magukban, vagy egymas kozt imadkozni? Olyat is hallottam, hogy ilyenkor mindenki sir egesz ejjel, ezzel megbanva buneiket, mint amikor a kereszteny gyonni megy. Gondolom kitalaltok mi a velemenyem errol :)

10. nap - Vissza Hyderabad-ba
Mint mar irtam, a korabbi pakisztani ellentetek miatt rengeteg katona es eloiras van ebben az allamban. Ez nem volt maskepp a repteren sem, kis tulzassal ennyi ellenorzesen az osszes eddigi repulesem soran nem kellet atmennem :)
A repulu kb. 1 orat kesett, igy sikeresen lekestuk az atszallast Delhiben. Kis futkosas meg reklamalas utan aztan vegul kaptunk helyet az egyik gepre es estere vissza is ertunk Hyderabadba.

Fotok facebookon, de gondolom mar lattatok :)

Tuesday 6 September 2011

Csapó 1

Hyderabad-ban van egy filmstúdió, a Ramoji Film City. Azt mondják, hogy olyan, mint Hollywood csak kisebb. Bollywood után (ami Mumbai közelében van) a második legnagyobb filmgyártó központ Indiában.
Múlt héten látogattuk meg a helyet, és nagyon nem azt láttam, amire számítottam. Szerencsére pozitívan csalódtam :) Elég nagy területen fekszik el a stúdió és kellett az a 6 óra, amit ott töltöttünk.
Elsőként azt néztük meg, hogyan készítenek el (illetve régen készítettek, mert gyanítom vannak modernebb technikák az ott látottaknál) egy filmet az alapoktól. Beültettek egy nőt egy hintóba egy ostorral és úgy kellet csinálnia, mintha hajtaná a lovakat. Egy férfinek pedig a hintó oldalán kellett állnia és a hintót emelgetni, mintha az menne. Ezt felvették kamerára (persze a férfi nélkül), utána pedig ezt rárakták egy kivetítőre, ahol a háttérben már voltak más lovasok, akik üldözték a nőt. Elég primitív volt persze, de jól átjött, amit meg akartak mutatni. A következő teremben gyerekeket hívtak ki, akik különböző eszközöket használtak az effektekhez meg a hangokhoz. Volt, aki az esőt, volt aki a villámlást, volt aki a szekér hangját "alkotta" meg egyszerű dolgokból, amik már ki voltak készítve. Utána ezt is beillesztették a videóba, és így lett is egy rövid fél perces film néma zenei aláfestéssel :)
Utána elmentünk a "vidámpark" részbe, nyomtunk egy dodzsemet, meg felültem az egyik munkatársammal egy ilyenre, aminek nem tudom a magyar nevét. Hát amikor körbeforgott, akkor azt hittem szétmegy a fejem, de nagyon király volt meg amúgy is jó néha egy kis adrenalin :)
Ezután jött talán a legérdekesebb rész. Egy kis busz körbevitt minket a parkban és megmutatták, milyen helyeken forgatnak. Tulajdonképp úgy kell elképzelni ezt a helyet, mint egy falu, ahol az épületek és a kertek india látványosságainak kicsinyített mása műanyagból. Volt itt Taj Mahal, Golden Temple, ahol előtte voltunk, kertek, barlangok, minden. Ezek közül néhány helyre be is lehetett menni. A legviccesebb, hogy egy épület különböző oldalai más épületként funkcionálnak. A reptér másik oldala kórház volt, a harmadik egy templom, a negyedik meg valami átlagos indiai lakóház. Nagyon érdekes volt, főleg, hogy előtte sosem láttam ilyet. Eddig talán ez a hely tetszett a legjobban itt Indiában.ű

Ami miatt pedig elkezdtem írni a mai bejegyzést, az az, hogy mától hivatalosan is filmsztár lettem. :) Itt ugyanis keresik a fehér embert a forgatásokhoz. Már jó néhány hete megtaláltuk egymást a sráccal, aki szervezi az embereket, de csak ma volt az első bevetés. 14-en mentünk, ennek a fele tadzsikisztáni volt :) Reggel 7-kor indultunk, a forgatás egy négycsillagos hotelben volt. Azt tudtam, hogy adnak kaját, de én hülye naiv azt hittem, majd a hotelben kapunk valami svédasztalt, de nem. A hotel előtt volt a menza, a koszt pedig a szokásos indiai koszt vele, ami persze iszonyatosan erős :) A reggeli után vártunk 2 órát, amire hívtak minket.
A jelenet: turisták vagyunk, és bort kóstolunk, a főszereplő nő pedig a hostesslány. A bor szőlőlé volt :( De finom volt legalább. Ez eltartott kb. 20-30 percig, utána ebéd, megint kb. 2 óra várakozás, aztán felültettek minket egy buszra, és volt kb. 5 másodperc, amit felvettek kívülről, miközben megy a busz.
Ezután volt egy jelenetem, ahol meg kellett védenem a fent említett főszereplőnőt a főszereplőtől. Jelenet: szállunk föl a buszra, én már felszálltam, a főszereplőnő épp akart volna jönni utanám, amikor a főszereplő megfogta a kezét és heves vitába kezdtek. Ekkor nekem közbe kellett lépném, és megkérdezni a lánytól, hogy "Excuse me, is he bothering you?" :D Ő mondta, hogy nem, minden rendben, és felszállt ő is és a busz elindult. Utána volt még egy jelenet, szintén a buszon ültünk, ekkor egyébként már mindenki tényleg aludt, és azt vették fel, hogy tolat a busz :)
Bár baromi unalmas volt néha a várakozás, de összességében azért jól éreztem magam :) Állítólag lesz majd itt a mozikban fél év múlva, de a címét nem tudták megmondani még :D De majd utánajárok!

Monday 5 September 2011

Kirandulasok II - Eszak India (Agra, Amritsar)

Az elmult 4 het soran munkam nem igen volt, igy amikor tudtunk, akkor mentunk valahova. Mivel a fonokunk augusztus kozepen mondta, hogy szeptemberig nem nagyon tud feladatot adni es nyugodtan hasznaljuk ki az idot, nem sokat tetovaztunk, elindultunk eszakra. Az "eredeti vegleges" utvonal Hyderabad - Agra - Amritsar - Srinagar - Leh - Srinagar - Hyderabad lett volna, ezt azonban valtoztatni kellett joparszor az ido hianya miatt. Vegul Leh-be nem jutottunk el. Harman mentunk, Ehsan, az irani; Taisa a brazil es en. Illetve elso nap jott velunk Ehsan egyik ismerose, Adriana is mexikobol, o csak a Taj Mahalt nezte meg.

1-2. nap - Agra
Reggel 6 korul indult a vonatunk, ami kimondottan jo allapotu es kenyelmes volt. Ropke 24 ora es kb. 125o km es megerkeztunk Agraba, ami gyakorlatilag csak a Taj Mahal miatt hires. A vonatallomasrol eltaxiztunk egyenesen a Taj Mahalhoz, ahol nemi keresgeles utan talaltunk egy szobat. Erdekes, hogy itt az arak egyaltalan nem fuggenek attol, hogy hol van a hotel/vendeghaz. A tengerparton is gyakorlatilag potom penzert lehetett talalni kozepes minosegu szallasokat. Aztan mentunk is megnezni a Taj Mahalt, ahova a belepo 750 rupia (3000Ft) idegeneknek, 20 rupia (80 Ft)!!!!! indiaiaknak. Legalabb a sajatjukat nem huzzak le :) Ehhez meg hozzacsaptak a 250 rupias Agra erod belepojet is, szoval eleg draga volt. De hat Taj Mahal megis csak a Taj Mahal. Akik jobban ismernek, tudjak, hogy nem vagyok annyira oda az epuletekert, meg nevezetessegekert, most is igy voltam ezzel. Valoban gyonyoru, meg szepen ki van dolgozva, meg hatalmas, de csak egy epulet szamomra :). Raadasul belul nincs semmi az eg vilagon csak egy kriptaszeruseg, ahova a csaszar eltemetette a feleseget. Aki nem hallotta volna a tortenetet, "az épületet a XVII. században élt Sáh Dzsahán császár építette szeretett felesége Mumtaz Mahal halálakor. Mumtaz 14. gyermekének szülésébe halt bele." (Wikipedia)
A Taj Mahal utan atmentunk az "Agra Force", korbesetaltunk, csinaltunk nehany fotot, igazabol mar eleg faradtak meg ehesek voltunk. A legizgalmasabb itt talan az volt, hogy nehany majom meg akart tamadni minket, amikor a kozelukbe kerultunk :)
Idokozben megvettunk a vonatjegyet is Amritsarba es ejfelkor mar a vonaton is voltunk...

3-4. nap - Amritsar
Mivel azonban nem vettuk meg idoben a jegyet, mar csak a varolistan volt hely, es a vonaton kozoltek, hogy nincs helyunk es takarodjunk az alacsonyabb minosegu kocsiba azzal a remennyel, hogy talan Delhi utan lesz helyunk, mert akkor sokan leszallnak. Sok valasztasunk nem volt, a kovetkezo megallonal atmentunk a "Sleeper Classba". Itt aztan megtapasztaltuk a legandas indiai vonatozast: tomeg, szegenyseg, kosz, buz. Hely nem volt, oxigen nem volt, vegig az eloterben csoveztunk. Nehany no az elejen osszevesztek, meg lokdosodtek is, ami nagy szam, Indiaban ugyanis altalaban a veszekedesek kiabalassal vegzodnek, fizikai tettlegessegig nem jut el a dolog. Lattam egy oregembert, akinek sztem vekonyabb volt a labfeje, mint az en csuklom. Egyebknet, itt valoszinuleg az emberek felenek nincs jegye, de igazabol nem kuldik oket le a vonatrol. Pedig meg rendorok is jarkaltal fel ala es mindenkitol kerdezoskodtek, hogy hova, de senkit nem kuldtek le. Pedig tenyleg rengetegen voltak...5 orat voltunk szamuzve erre az osztalyra. 5 orat voltunk szamuzve erre az osztalyra, Delhi utan valoban leszalltak es szerencsere "sorra kerultunk" a helyeket illetoen. Innen meg 12-13 orat mentunk, azt gyakorlatilag vegigaludtuk az "agyunkban" :)

Amritsar a Pakisztan hatar mellett van, van is minden nap 4-kor valami unnepseg a hatarnal, mindenki arra akart minket elvinni. Allitolag jo moka, de nem volt ra idonk. A Golden Temple miatt jottunk, ami eletem eddig egyik legfurcsabb elmenyet adta. Vannak itt muszlimok, hinduk, sikh-ek (ez szinten egy vallas a rengeteg indiai vallas kozul). A "aranytemplom" akkora szentely az ittenieknek, hogy tilos a dohanyzas es csakis vegetarianus etterem van a templom 200m-es korzeten belul. A templom 24/7 nyitva van, igy megneztuk este is es nappal is. (innentől otthonról írom, nem a munkahelyről, így vannak ékezetek is) Este volt érdekesebb. Rengetegen jönnek imádkozni nap-mint-nap, és nagyon sokan itt is töltik az egész éjszakát. Nem tudom, hogy dolgoznak, vagy hogy élnek, lehet ez csak egy egyszeri alkalom volt, akkor pont kifogtuk. De szerintem ez mindig így van. A sikhekről először a Star Wars jutott eszembe, de aztán rájöttem, hogy azok a Sithek :) Másodszor pedig a muszlimok. Magasak, szakállasak és hosszú köntösszerű ruhában vannak, fejükön turbánnal (vagy valami ahhoz hasonló). Egy igazi sikh. Abban különböznek, hogy a sikhek látványosan viselnek egy kést is a baljukon. Félve megkérdeztem az egyiket, vajon mire kellhet neki, a válasz pedig nem volt meglepő: "arra, hogy megvédjük magunkat." Gondoltam magamban, kitől? Számomra inkább ijesztő volt, nem is nagyon szerettem ott lenni. Kicsit nekem olyan, mintha felsőbbrendűnek gondolnának magukat, de ez csak az én érzésem, nem ismerem őket. Szóval ezek a férfiak minden nap hajnali 1:30-kor mehetnek be a templomba, addig az odavezető kis úton sorakoznak. Majd bemennek a templomba, imádkoznak és mosakodnak/fürödnek, a templomot körülvevő kis tavat ugyanis szentelt víznek tartják. Aztán volt egy épület, ahol menzaszerű étkeztetés ment az éjszaka ingyen. Volt néhány szőnyeg egymás mellé fektetve, ott ettek az indiaiak. Egyébként ők nem voltak túl szegények, szóval nem arra kell gondolni, hogy az összes hajléktalan beözömlött zabálni egy jót. Nem tudom, miért van ez így, egy idegenvezető most jó lett volna :)

Másnap megnéztük nappal is a helyet, ekkor már nem volt semmi furcsaság, olyan volt, mint egy átlagos látványosság megnézése. Érdekességként még annyi, hogy az egész létesítménybe nem lehetett bemenni cipővel, szóval mezítláb szaladgáltunk, valamint kellett fejkendőt is viselni mindenkinek. És baromi meleg volt...

Délután indult a buszunk Jammuba, amit 6 óra alatt tettünk meg. Jammu a Himalája lábánál fekszik, teljesen hasonló, mint India. Este értünk ide, ahogy leszálltunk a buszról, 4-5 ember jött kiabálva, hogy "Srinagar, yes?", mire mi mondtuk, hogy "Yes, Srinagar" :) Kb. 1 óra alkudozás után, sikerült megállapodni velük, hogy mennyiért visznek el. Szóval beszálltunk a jeepbe és irány Srinagar. Kb. 4 óra után megállt a sofőr és annyit mondott, hogy fárat és ő most alszik egyet :D Tényleg elég fáradtnak tűnt, mert kb. fél perc múlva már horkolt :) Ehsannal kicsit körbenéztünk, ekkor már bőven a hegyekben voltunk, de ezen a vidéken még rengeteg volt a kis falu és útszéli pihenőhely, szóval szinte az egész hegy ki volt világítva. Elszívtunk egy cigit, kb. 15 perc telhetett el, amikor szólt a sofőr, hogy minden oké, mehetünk. Elég gyorsan regenerálódott :) Aztán kb. még 3-4 óra volt, mire beértünk Srinagarba, amiről majd a következő bejegyzésben írok, mert ez is elég hosszú lett és van még sztori bőven.
Képek a facebookon egyébként, csináltam egy külön albumot ennek az utazásnak.

Thursday 1 September 2011

Kirándulások I. - Goa

Mivel munkám nem nagyon van, az első hónapban két helyre is elutaztam. Az egyik Goa, India legnagyobb túristaparadicsoma, a másik pedig a Himalaya :) Egy részben terveztem megírni, de Goaról is annyi lett, hogy két bejegyzést is rászánok.

Mivel augusztus 15.-e a Függetlenség Napja itt Indiában, ez a nap szabadnap, és mivel hétfő, így lett egy hosszú hétvégénk. Plusz még kikértük a pénteket is, így csütörtök este el tudtunk indulni. Úgy volt, hogy négyen megyünk, Taisa, a brazil lány, (a munkatársam); Himanshu - indiai; Ehsan - iráni és én. Csütörtök délutánra azonban kiderült, hogy még jön 4 ember. Végül úgy alakult, hogy 2-en mentek busszal, 6an meg egy ilyen típusú kocsival :) Én elől ültem, úgyhogy végülis nem volt rossz dolgom. :) 16 óra zötykölődés után megérkeztünk végül Goa-ba, ami egyébként kb. 750 km.
Goa egy állam, ahol valamiért nincsenek, vagy sokkal kisebbek az adók, mint India többi államában, így elég olcsó minden. Az állam egy kisebb (kb. 2000m) hegylánccal van elhatárolva Indiától, aminek gyönyörű a természete. Egész India elég zöld jelenleg a monszun miatt, de Goa különösen szép a trópusi éghajlatával. Rengeteg pálmafa, a hegyekben esőerdőszerű erdők, na szóval szép.
Első nap Panjabi-ban szálltunk meg, ami Goa állam fővárosa, kb. 25 km-re van az Arab - Tengertől (Indiai Óceán). A szoba jó volt, volt benne légkondi, és tiszta volt, ami bizony nagy szó Indiában :) Megkajáltunk, ettem valami tengeri halat, ami nem volt igazán finom, de legalább jó drága. (legalábbis India pénzben, egyébként kb. 1300 Ft-ot fizetttem). Este aztán lementünk a partra, 8-an a fent említett Suziki csodában :) Itt azért elég nagy tömeg volt, annak ellenére, hogy július-szeptemberi időszak nem szezon a monszun miatt. Abból is látszik, hogy Goa más, mint a többi állam, mivel itt a bulikat nem zárják be 1-kor, hanem normálisan eltartott 4-5ig. Meg egyébként itt engedélyezett egyedül a kaszinójáték is. Goa úgymond a Nyugati kultúra képviselője Indiában.

Másnap lementünk a partra és ott kerestünk szállást. A lányok viszont nem igazán érezték magukat jól, ezért nekik és az iráni srácnak (mivel ő a sofőr) azzal telt a fél napja, hogy jegyet keressenek hazára. Ahelyett, hogy bementek volna egy utazási irodába jegyet venni, elmentek valami városba, ami 30km-re volt, hogy vonatjegyet találjanak, ami persze Indiában lehetetlen a vonat indulása előtt néhány órával. A vége az lett, hogy buszjegyet vettek egy utazási irodában, csak épp elment rá fél nap... Szóval mindenki elég ingerült volt, így 5en hazamentek (egyébként sem tudtak volna tovább maradni, szóval nem is értem minek utaztak több mint 24 órát, hogy itt legyenek 18-at...). Szóval maradtunk hárman, Ehsan (iráni), Himanshu (indiai) meg én. Végre lejutottunk a partra is, ahol a hatalmas hullámok miatt fürödni nem lehetett, csak kicsit belemenni. A víz egy 29!! fokos volt, és gyakorlatilag egész évben ilyen meleg. Facebookra fel is tettem egy videót. Nagyon vicces volt nézni, ahogy az indiaik felszabadultan ugrándoznak, játszanak, kiabálnak együtt. Olyan volt, mint egy nagy család, valahogy megható volt, főleg a tehenekkel a parton :) Az esti program hasonló volt az előző estihez, iszogatás, majd kis bulizás, aztán viszont megint lementünk a partra és bementünk kicsit a vízbe. Volt egy hely, ahol kb. 5 lépés után a térdemig ért a víz, aztán egy nagyobb hullám után a seggemig :) Szóval nagyon veszélyes volt 1-2 helyen, ha valakit egyszer elvisz az áramlat, utána nem nagyon tud kijönni.

Vasárnap aztán 9-kor kellett volna eljönni a hotelból, mivel kb. 6kor fekettünk le, ez igencsak nehézkes lett volna, így kértünk egy fél napot még, amit végig is aludtunk. Miután felkeltünk, kaja majd el is indultunk haza, ami ismét 16 órás utazás volt, de legalább kényelmesebb volt.